A dohányzás káros hatása az érkezelésre
A dohányzó anyák újszülöttjei átlagosan kisebb súlyúak, mint nem dohányzó anyáké.
- Leszokni a dohányzásról poszter
- Járányi Zszuzsanna érsebész - Multi-Med X.
- Akik abbahagyják a dohányzást, tanácsot adnak
- A dohányzás káros hatásai
- Ezek a kórok általában minden dohányost sújtanak, hiszen a füst a légzőszervrendszer ezen részeihez mindenféleképpen eljut.
Ismert, hogy az újszülöttkori és csecsemőhalálozás egyaránt magasabb dohányos anyák gyermekei között, és ez minden születési súlykategóriában megfigyelhető tehát nemcsak a kis súllyal születettek körében.
A nikotin ártalom dózisfüggés és időfüggés a magzatra is érvényes: minél többet és a terhesség a dohányzás káros hatása az érkezelésre hosszabb része alatt dohányzik az anya, annál veszélyeztetettebb a gyermeke. A gyermekkori csökkent tüdőkapacitás és az asztma kialakulásának veszélye is nagyobb dohányos anyák gyermekei között.
Olyan esetekben amikor akut vagy krónikus betegség áll fenn, esetleg gyógyszerszedésre kényszerül valaki, előfordulhatnak bőrelváltozások aknék, pigmentfoltok, stb. Ilyenkor speciálisabb bőrápolásra van szükség, minden esetben forduljunk szakemberhez! Ilyen esetben még nagyobb figyelmet fordítsunk a napi rutinra! Nézzük, mit tehetünk otthon, naponta néhány percet áldozva bőrünk szépségéért!
A cigarettázás hatással van a vér ösztrogén fontos női nemi hormon szintjére is. A dohányzás antiösztrogén hatását vizsgálatok bizonyítják.
BULI, ALKOHOL, DOHÁNYZÁS - ilyen hatással van az edzésre
A lecsökkent ösztrogén csontritkulást, korai menopauzát, fokozott foltos vérzést, és kockázatot jelent a méhrákra. Az alacsony ösztrogénszint rendkívül sok problémát okozhat a fent említetteken kívül is pl. Ismeretes, hogy a menopauza után sok nő kap hormonpótló kezelést, a klimax kellemetlen tüneteinek csökkentésére. A dohányzással együtt a kezelés kockázata nagymértékben emelkedik.
Az elmúlt évek vizsgálatai megállapították, hogy a cigarettázás és az arc ráncosodása között szoros kapcsolat áll fenn. A dohányzók ettől elvesztik vonzerejüket, és öregebbnek néznek ki.
Nyomtatás A dohányzás világszerte a leginkább megelőzhető haláloknak számít, ennek ellenére évente közel 7 millió ember haláláért felelős világszerte. A cigarettafüstben több ezer vegyi anyag van, ezek közül már több százról bizonyították, hogy káros vagy potenciálisan káros anyagok, tehát összefüggésbe hozhatóak a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásával. A dohányzáshoz köthető halálozásért felelős megbetegedések a különböző malignus folyamatok elsősorban tüdőráklégzőszervi megbetegedések elsősorban krónikus obstruktív tüdőbetegség [COPD]és kardiovaszkuláris megbetegedések elsősorban koronáriabetegség. A dohányzásról való leszokás bármely életkorban csökkenti a dohányzás okozta betegségek kockázatát, és javítja az egyén várható élettartamát. A leszokást elősegítő gyógyszerek elengedhetetlenül fontosak a nikotinfüggőség kezelésében.
A cigarettázás csökkenti a bőrben a hajszálerek és a kiserek áteresztő képességét, így a bőrnek csökken a vérellátása, ez károsítja a kötőszöveteket, ami nélkülözhetetlen a bőr integritásának megtartásához.
Kimutathatóan az erős dohányos, akik hetente több mint egy dobozzal szív, 4,7-szer valószínűbben ráncos, mint a nemdohányzók.
STROKE MEGELŐZÉS
Az erős napozás több mint 50 óra a napon 3,1-szeresére növeli a korai ráncosodás valószínűségét. A dohányzás és a napozás okozta korai ráncosodás esetén az egyes faktorokkal járó valószínűségek, összeszorzódtak.
Vagyis az erős napozó és egyben erős dohányos személynél kb. Mivel a dohányzás káros hatással van a légutak és tüdő működésére, azt is feltételezik, hogy a tüdő elégtelen működése visszahat az agyra, és kedvezőtlenül befolyásolja a gondolkodás folyamatát.
Évente új esetet regisztrálnak. A daganatkeltő onkogén HPV -típusokkal történő fertőzés tehető felelőssé a méhnyakrákok Bizonyos típusai méhnyakrákhoz és egyéb rákokhoz vezethet. Könnyen terjed bőr-bőr érintkezés útján.
A dohányzás, cigarettázás hására felléphet az úgynevezett "oxidatív stressz" jelensége, ami a dohányzás káros hatása az érkezelésre jelent, hogy a szabad gyökök és az antioxidánsok egyensúlya felborul a szervezetben, ez pedig hosszú távon az idegsejtek károsodásához vezethet. Azt még nem tudni pontosan, hogy az oxidatív stresszt a tüdő elégtelen működése vagy pedig magának a dohányzásnak az agy szöveteire gyakorolt káros hatása váltja-e ki.
Tehát nem igaz az a mondás, hogy a dohányzás élénkíti az agyat. Sőt, minden bizonnyal roncsolja az agysejteket és ezzel együtt csökkentheti az intelligenciát is.
A számos daganatosérrendszeri és egyéb betegségek kockázatának növekedése mellett ezért is fontos a dohányzók főleg a fiatalok figyelmét felhívni arra, hogy hagyjanak fel e káros szenvedélyükkel és éljenek egészséges, füstmentes életet. A nikotin az idegrendszerre gyakorolt hatásain kívül számos más, direkt károsodást is okoz:.
