Fejfájást okoz a dohányzás, Ez is okozhatja a fejfájást | Ridikül
- Ez is okozhatja a fejfájást írta: Ridikül.
- Leszokni a dohányzásról oroszul
- Ez történik a szervezetünkkel, ha letesszük a cigit
- Diószegi Judit, pszichiáter Aki dohányzik, számos káros tényezőnek és következményes negatív hatásnak, betegségnek teszi ki magát.
- Diószegi Judit, pszichiáter Magyarországon a éves korosztály 70 százaléka már legalább egyszer szívott cigarettát, és körülbelül a harmaduk dohányzik különböző rendszerességgel.
- Hogyan történik a dohányzás kódolása?
Főoldal » Betegségek » Idegrendszeri betegségek » Fejfájás, migrén » Migrén és dohányzás Spanyol kutatók szerint a dohányzás kiváltó tényezője a Fejfájást okoz a dohányzás, különösen a migrénnek. Jelentős különbség mutatkozik napi öt vagy annál több cigaretta elszívásakor.
Mindeddig meglehetősen ellentmondásos adatok jelentek meg a dohányzásnak a migrénre gyakorolt hatásáról, még olyan is volt, amelyik a dohányzás szorongásoldó hatása miatt kifejezetten előnyösnek találta. A The Journal of Headache and Pain című folyóiratban megjelent spanyolországi vizsgálat előnye az, hogy a résztvevő orvostanhallgató volt, így pontosan tisztában voltak azzal, mi a migrén.
Az eredmények szerint a résztvevők 16 százaléka szenvedett migrénben, és 20 százaléka dohányzott. A dohányosok százalékaránya magasabb volt 20 százalék a migrénesek között. Egyértelműen magasabb volt a migrénes dohányosoknál a rohamok gyakorisága, mint azoknál, akik nem dohányoztak.
Julio Pascual, a kutatás vezetője. A kutatók külön kiemelik az elszívott cigaretta mennyiségét.
A válaszokból kiderült, hogy napi öt cigaretta után jelentkezik a migrén; a migrénesek csoportjában ugyan nagyobb volt a dohányosok aránya, de ők kevesebbet szívtak, mint a nem migrénesek.
Korlátozó tényezőként tehát itt maga a fájdalom szerepel.
9 ok, amiért a Dohányzás Egészséges!
Spanyolországban a betegség mintegy 5 millió embert érint, a lakosság 2 százalékának havonta több mint tizenötször van rohama. A betegek több mint 20 százalékát soha nem látta orvos, és 90 százalékuk önmagát gyógyszereli, anélkül, hogy tisztában lenne ennek kockázatával.
A dohányzó anyák újszülöttjei átlagosan kisebb súlyúak, mint nem dohányzó anyáké. Ismert, hogy az újszülöttkori és csecsemőhalálozás egyaránt magasabb dohányos anyák gyermekei között, és ez minden születési súlykategóriában megfigyelhető tehát nemcsak a kis súllyal születettek körében. A nikotin ártalom dózisfüggés és időfüggés a magzatra is érvényes: minél többet és a terhesség minél hosszabb része alatt dohányzik az anya, annál veszélyeztetettebb a gyermeke. A gyermekkori csökkent tüdőkapacitás és az asztma kialakulásának veszélye is nagyobb dohányos anyák gyermekei között.
A migrénben szenvedőknél, ha helytelenül szednek gyógyszereket, igen súlyos mellékhatások és ún.