Tűz besorolása

Hogyan kell meggyújtani egy cigarettát improvizált eszközökkel

Az acb Galéria terében a művész legújabb, ben készült művei mutatkoznak be, míg az acb NA-ban és az acb Attachmentben válogatást láthatunk az as és es évek közötti időszak több festői perióduson átívelő anyagából, olyan művekre fókuszálva, amelyeket soha, vagy évtizedek óta nem láthatott kiállítva a közönség.

A több mint ötvenéves alkotói karrier egy-egy jellegzetes művének megidézésével alkalom nyílik arra, hogy a néző tanulmányozza Bak művészetének változatos, de mégis következetes alakulását, felfedezhesse azokat a festészeti problémafelvetéseket, amelyek végigvonulnak az életművön, és rácsodálkozzon arra az egyenletesen kimagasló kvalitásra, amely a múltbeli alkotásokat ugyanúgy jellemzi, mint az idén készülteket. A galéria terében bemutatott es festménysorozat darabjai a három évvel ezelőtt indult, a téglalap alakú színmezőkből és kettős színsávokból álló kompozíciókon alapuló festészeti programot folytatják, amely a térillúzió síkbeli eszközökkel való megteremtésére és a geometrikus kompozíciókban rejlő narratív lehetőségekre fókuszál.

A kiállítás programadó műve egy monumentális formázott festmény, amely a kiállítótér tengelyében elhelyezve uralja azt. A Graffiti című kép kompozíciója élénk színű négyszögekből és sávokból áll, téglalap formáját minden oldalán egy-egy, hogyan kell meggyújtani egy cigarettát improvizált eszközökkel téglalap alakú nyúlvány bontja meg. A festmény hagyományos kereteiből való kilépés bevonja a mű környezetét a kép terébe, kiterjesztve a műalkotás határait a galéria falsíkjára.

dohányzásról leszokás terhesség alatt egyszerű módszer a leszokásról mp3

A művön belüli komplementer színviszonyok a mélység illúzióját keltik: a kompozíció téglalapjai és kettős színsávjai közül egyesek közelebbinek, míg mások távolabb lévőnek tűnnek. Az acb NA-ban bemutatásra kerülő kiállítás anyaga az as évtized végének képeivel indul, Bak Imrének azt a korszakát reprezentálva, amikor az amerikai és nyugat-európai hard edge és minimalizmus tanulságaival felvértezve, lokális és személyes stílusjegyek kialakításával a saját útjára lépett.

A válogatás az es évek végéig öleli fel Bak Imre művészi praxisának jellegzetes állomásait, bepillantást nyújtva a gondolkodását mai napig befolyásoló konceptuális korszakba, és az azt követő strukturalista periódus állomásaiba.

Az acb Attachmentben a Bak Imre művészetében az as évek elején bekövetkezett radikális, posztmodern fordulatának néhány jellegzetes darabját láthatjuk, amelyeknek harsány, a geometria szigorúságát időlegesen háttérbe szorító kompozícióin különféle jelanyagok szerveződnek képi egységekké, hogy időlegesen a narratív tartalomnak adják át a főszerepet.

A kiállítóteret uraló 2x3 méteres alkotás pedig már a motivikus egyszerűsödés, a nagyobb színfelületek, és az építészeti inspiráció jegyében fogant kilencvenes évekbeli időszakát képviseli a művésznek.

Az acb léptékében nagyszabású hármas kiállítás tisztelgés Bak Imre páratlan, az elmúlt ötven év absztrakt művészetének nemzetközi szinten is jelentős pályája előtt, amely, dacolva a geopolitikai meghatározottsággal, a társadalmi rendből adódó, egzisztenciális és egyéb nehézségekkel, esélyegyenlőtlenségekkel, a mai napig rendületlen következetességgel, erővel és frissességgel folytatódik.

Az acb büszke arra, hogy a művésszel évek óta tartó együttműködése során részt vehetett abban, hogy Bak Imre alkotásai olyan közgyűjteményekbe kerültek, mint a Tate és a New York-i Metropolitan Museum of Art, önálló kiállításai voltak Londonban ban és ben, Lipcsében ban, Berlinben ben, valamint számos csoportos kiállításon szerepelt, köztük New Yorkban, Londonban és Párizsban.

Hogyan kell meggyújtani egy cigarettát improvizált eszközökkel

Dobokay Máté: Denzitás Dobokay Máté az acb Attachmentben mutatja be első önálló acb-s kiállítását, ami az elmúlt hat évben kidolgozott sorozataira épül. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban nemrég bemutatott Ag című, a fotográfiai ezüstre összpontosító kiállítása nyomán, a fiatal művész legújabb munkáiban is folytatja azon kémiai vizsgálódásait, amiket ban kezdett el Hommage à Simon Hantai című sorozatával.

Dobokay Máté konceptuális művészeti munkássága a fotográfia határait feszegeti: gyakran kamera nélkül, hosszú kutatási, kísérleti folyamatok eredményeként fedi fel műveiben a fotográfia belső szerkezetét, nyersanyagait, kémiai és fizikai alkotóelemeit.

Analitikus munkáiban a papír, a fotográfiai vegyszerek és a kémiai reakciók is művészi vizsgálódásainak eszközei.

Gyerekvilág A tábortűz védelme elsősorban esőtől és széltől származik. A tűzre veszélyes tényezők ilyen kis száma ellenére számos lehetőség létezik a tűz védelmére, mivel különféle körülmények között, különféle eszközökkel kell fedezni, a speciális akadályoktól kezdve a improvizált anyagokból készült menedékekig. És nem mindig ilyen esetekben a napellenző máglya ideális megoldás. Előfordul, hogy előnyösebb és hatékonyabb az esőtől való menekülés vagy a széltől származó fal.

A Denzitás című kiállítás Dobokay három különböző, és között kidolgozott sorozatára épül, és absztrakt, a fotópapír szerkezetét vizsgáló képeken keresztül mutat rá a fotográfia materialitását fürkésző művész praxisára. A festészeti eszközöktől sem visszariadó válogatás különböző minőségekben, különböző hordozókon mutat be változó állapotú ezüstvegyületeket.

Ahogy a cím is utal rá, a sorozatok egymás mellé rendelése alkalmat ad a különböző struktúrák, fedettségek, sűrűségek, telítettségek összehasonlítására, mivel a kiindulópont minden esetben ugyanaz: fényérzékeny papír és ezüst.

kényszerítsen nekem a dohányzásról

A magyar közönség által már ismert Hommage à Simon Hantai című sorozatában Dobokay a Hantai által kidolgozott pliage technikáját adaptálta a fotográfia alapanyagaihoz: az összegyűrt, előhívó folyadékba préselt fotópapír redőibe beszivárgó vegyszer lenyomatai a hordozó kihajtásával jelennek meg.

Dobokay ezzel a módszerrel párbeszédet kezdeményez a festészet és a fotográfia között is. Az Ezüst papíron című sorozatban a művész használt fixír folyadékból elektrolízissel nyeri ki a fotópapírokból beleoldódott ezüstöt és rézkarc papírra rögzíti a kémiai elem anyagi, tapintható létét, aminek a viselkedése olykor kozmikus örvénylésre emlékeztet, olykor pedig statikus, texturális hatást idéző mintázatnak hat.

A legfrissebb, az Ezüst vásznon címet viselő együttesében a művész azonos modus operandi-val nyeri ki az ezüstöt, amit egy fehér vásznon csurgat át, és így rétegzett, sűrített felületű, monokróm Rorschach-tesztekre emlékeztető alakzatokat jelenít meg művein. Dobokay Máté ban született Pécsett. Munkáit számos díjjal és ösztöndíjjal ismerték el: ban Köztársasági Ösztöndíjat kapott, elődöntős volt ben a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjon és ben egész életen át dohányzott és kilépett Esterházy Művészeti Díjon.

A kiállítás az NKA támogatásával valósult meg. Hübner Aranka: Lágy geometria Hübner Aranka — selyemkísérleteivel a magyar neoavantgárd textilművészet nagy generációjának meghatározó alkotói közé tartozik. A selyem használatában rejlő technikai lehetőségeken keresztül Hübner a tér vizsgálatát tűzte célul, amellyel a háború utáni absztrakció egy mind karakteresebbé váló, a textilnek központi szerepet biztosító nemzetközi tendenciájához csatlakozott.

Hübner korai monotípiáitól egészen térbeli műveiig, elsősorban a selyem megmunkálásával hozta létre a természet organikus motívumkincse által inspirált, idővel egyre geometrikusabb absztrakt formavilágát. A selyemnyomatok sík, falra helyezett homogén faktúrájától, a különböző variációs lehetőségekre építő plasztikus selyem kompozíciókhoz jutott.

Az ötvenes évek derekán színrelépő nemzetközi textilművészek experimentális szemléletmódja a műfaj formai és konceptuális megújulásához vezetett.

Míg a nyugati világban a textilnek a festészet által dominált absztrakt tendenciák között kellett érvényre jutnia, addig a vasfüggönyön túl, a szocialista országok visszás művészetpolitikájának köszönhetően, az absztrakció állami infrastruktúra által támogatott kevés művészeti megnyilvánulásának egyike éppen a textil volt. A magyar textilművészet első, a hatvanas években induló generációjának Hübner Aranka mellett hogyan kell meggyújtani egy cigarettát improvizált eszközökkel között Attalai Gábor, Kuchta Klára, Szenes Zsuzsa és Szilvitzky Margit is tagjai voltak.

Ezek, a textilre elsődleges, autonóm médiumként nicoprost dohányzási gyógymód alkotók az iparművészettől való függetlenedéssel párhuzamosan a nemzetközi képzőművészeti diskurzus aktuális kérdéseit tematizálták. Újszerűsége mellett azért is erősödhetett mozgalommá a hazai textilművészet a hetvenes évek során, mert a magas művészet hagyományos kategóriáin kívül, a politikai figyelmen perifériáján, a Fal- és Tértextil Biennále szinte a kezdetektől intézményes keretet biztosított a tértextil új, kísérleti műfajának.

Hübner Aranka pályája a magyar textilművészet kibontakozásával és aranykorának lezárulásával, az közé tehető időszakkal esett egybe. Az Iparművészeti Főiskola nyomottanyag szakán végzett tervező jelentős képzőművészeti tevékenységének újrafelfedezését az elmúlt dohányzási kezelés nemzetközileg is nagy figyelmet kapott kísérleti textil hazai kontextusának újraértelmezése emelte felszínre.

Hübner életművében a térbeli expanzió fázisai jól nyomonkövethetők: az organikus mintázatú színes selyemnyomatokat a hetvenes évek derekán monokróm textilreliefek váltották fel.

A folyton alakuló természeti alapelemek dinamikáját mozdulatlanná merevített fosszíliák, körök és csigavonalak a vakrámára feszített fehér selyem vagy pamutvászon felületére applikált domborműként jelentek meg. Végül a pliszírozott textil, a táblakép szabta korlátokat teljesen maga mögött hagyva, az anyag és a technika nyújtotta lehetőségek kihasználásával önállóan is kilépett a térbe. Függesztett kompozícióiban, valamint több elemből építkező szekvenciális műveiben a variálhatóságra, a változékonyságra épített.

Az életmű legjelentősebb korszakát lezáró Egy reláció fázisai című mű összegző érvényű, amelyben a selyem elemek újbóli kirakásával végtelen számú új reláció születik. Hübner Aranka kiállítása az acb Galéria és az acb ResearchLab új, hosszútávú kutatásának a folytatása, aminek a fókuszában olyan magyar neoavantgárd művészek életművei állnak, akik a saját korukban nem kaptak kellő szakmai figyelmet és elismerést. A kutatást az elmúlt években az acb olyan művészekre is kiterjesztette, akik majdnem 40 éve dohányzom, hogyan leszokom médiumként hogyan kell meggyújtani egy cigarettát improvizált eszközökkel dolgoztak.

Kuchta Klára valamint Hübner Aranka ben megvalósított kiállításai mellett többek között Szilvitzky Margit életműve is az acb ResearchLab kutatásának fókuszába került. Tót Endre: Layout festmények Az acb Galéria Tót Endre és között készült Layout festmények című ciklusából mutat be egy reprezentatív válogatást.

Tót Layout festményei minden ízükben újdonságnak számítanak közönség és szakma számára is, mivel a kölni Galerie Ucherben megvalósult es bemutatásuk óta eltelt majdnem harminc évben nem voltak láthatóak.

Tót ben radikálisan elfordult a festészettől, és konceptuális művészi gyakorlatba kezdett, amelynek nemzetközi ismertségét is köszönheti.

Festészeti érzékenysége, amely ezt a fordulatot megelőzően informel, pop artos és geometrikus műveiben is jelen volt, háttérbe szorult.

Hogyan lehet azonnal és abbahagyni a dohányzást

A korszellem változására Tót maga is reagált, majd néhány útkereséssel töltött év után az as évek második felében visszatért a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek festészethez, és több olyan új műciklussal állt elő, amelyekben korábbi konceptuális ideái a festészet formai és materiális eszközeivel találtak kifejezésre.

Ezen sorozatok közül festészeti szempontból kétséget kizáróan a Layout festmények a leggazdagabbak: a nyolcvanas évek festészetének markáns vonásai, kérdésfelvetései, mint a dekorativitás, a minták használata és a korra jellemző erőteljes színek elegyednek nagyon egyéni módon a sajtótermékek vizualitásával, ami nagyban dominálta a XX.

A mind kompozicionálisan, mind a festészeti minőségeket tekintve legváltozatosabb festménysorozat — dacára annak, hogy az elmúlt évtizedek átfogó Tót Endre kiállításai ezt nem hangsúlyozták — nagyon is szerves részét képzi Tót életművének, darabjaiban ugyanúgy a semmi és a hiány konceptuális megfogalmazásának programja folytatódik, éppen csak egy festő logikája mentén.

A Layoutok előképei között hogyan kell meggyújtani egy cigarettát improvizált eszközökkel találjuk Tót első My unpainted canvases és Night Visit to the National Gallery című művészkönyveit, vagy as átfestett Népszabadság-címlapját. A formai párhuzamokon túl azonban még fontosabb az a felismerés, hogy Tót egész életművében központi szerepet játszik a kommunikáció és a kommunikációs eszközök tematizálása, így a sajtótermékek, esztétikai vizsgálatuk és feldolgozásuk is organikus módon kapcsolódik Tót alapvető művészeti érdeklődési köréhez.

Tót Endre Layout festményein nem csak hogy felismerhetők bizonyos esetekben a napilapok, magazinok hasábjainak analóg szövegtördelési és fotószerkesztési gyakorlatai, hanem ezen eljárásokra is épülnek képei.

A művész kész sajtótermékek lapjait, szövegeit, képeit, fejléceit absztrahálja újra saját logikája szerint, mindezt ráadásul úgy, hogy ebben a folyamatban teret enged a colorfield, a monokróm és a Neo-Geo festészeti tradíciónak is. Ezek a képek mégsem csak azért frissek ma is, mert korábban nem találkozhatott velük a közönség, hanem többek között amiatt is, mert öntudatlanul is a napjainkban erősen kritizálható médiafelületek látszat-jellegét erősítik fel.

Mi több, digitális korunkban mind a mai napig olyan aktuális festészeti kérdéseket feszegetnek, amik újra és újra bizonyítják az analóg technikai megoldások festészeti relevanciáját az absztrakció és az ábrázoló leképzés határmezsgyéjén.

Gellér B.

A dohányzásról való leszokás súlya 15 kg

István: Ölelkező formák Gellér B. István - első, az acb Galériában megrendezett egyéni kiállításának anyagát a hetvenes években készült temperafestményei alkotják. A pécsi születésű művész, a kortárs nemzetközi tendenciák tanulságaira, valamint szülővárosának művészeti hagyományaira építő személyes hangvételű geometrikus festészete egyedülálló a hazai neoavantgárd törekvések között. Az es években készült lágyabb vonalvezetésű, de szimmetrikus szigorral szerkesztett, emblematikus struktúrái, amelyek akrilfestményeit és temperamunkáit is jellemzik, a pop art-hoz közel álló szignál festészet jellegzetes magyarországi példái.

A hatvanas években induló progresszív magyar festészet egyik legfontosabb kérdése a globális trendek és lokális hagyományok összeegyeztetése volt, mely kortársaihoz hasonlóan Gellér B. István alkotói programját is meghatározta. A pályakezdők számára mind művészeti kérdésekben, mind szellemi attitűd tekintetében nagy jelentőséggel bírtak a klasszikus avantgárd és az utáni absztrakció nemzetközi jelentőségű, még élő magyar alkotói.

Míg a fővárosi fiatalok számára elsősorban a hazai szürrealizmust és nonfigurativitást képviselő Korniss Dezső, addig a pécsieknek a geometrikusabb szemléletű francia Abstraction-Création csoport egykori tagja, a festő, szobrász és grafikus Martyn Ferenc személyén és művészetén keresztül vált közvetlenül hozzáférhetővé az Európai Iskola szellemi öröksége, nemzetközi absztrakcióhoz kapcsolódó stiláris törekvései. Istvánt rajzolás iránti szenvedélye szinte még gyerekként vezette Martyn Ferenchez, majd építőipari technikumban végzett tanulmányaival párhuzamosan Lantos Ferenc szabadiskolájába.

A Martyn tanítványaként pályára lépő Lantos Ferenc vizuális nevelési programjának kidolgozásával párhuzamosan, a hatvanas évek elején indította rajzszakkörét. Lantos és tanítványai nyomán — köztük Gellér B.

Hogyan kell meggyújtani egy cigit?

Lantos az akadémikus tradíció helyett a modern és kortárs európai festészetre alapozta oktatási programját, amelyet a természeti látvány geometrikus elemekre való bontásával teljesített ki a hetvenes évek legelejére. A Martyn Ferenchez fűződő mester-tanítvány viszony és Lantos absztrakt formavilága mellett a hatvanas évek végén tett nyugat-európai útja is mély benyomást gyakorolt Gellérre B.

Friss nemzetközi tapasztalatait a pécsi művészeti hagyományokkal ötvözve dolgozta ki organikus, jelképszerű geometrikus formanyelvét, amellyel egy nemzetközi szinten is releváns, személyes hangvételű lokális motívumkincs megteremtésére törekedett. A képfelület egészét betöltő mértani alakzatokat a geometria lényegétől távoli, személyes jelentéssel ruházta fel.

Kevésbé elméleti problémák, mint a szimbólumok líraibb transzformálása érdekelte.

hogyan kell meggyújtani egy cigarettát improvizált eszközökkel és hagyja abba a dohányzást

Szarka életművének ezen szakasza, amelyet a es Leszokni a dohányzásról és jól érezni magát Paulói Biennálés szereplése és a as Műcsarnokban megrendezett Puha Bomba című önálló kiállítása fémjelez, már lezárult, azonban alkotásai közel két hogyan kell meggyújtani egy cigarettát improvizált eszközökkel távlatából szemlélve ugyanolyan frissek ma is, mint keletkezésükkor.

Mi több, Szarka művészeti programjának főbb pontjai, úgy, mint a művészi kifejezésmód személytelensége és a trash esztétika tudatos használata, azóta egy fiatalabb művészgeneráció érdeklődését is meghatározza.

Szarka Péter az Újlak csoport alapító tagjaként vált ismertté a rendszerváltás idején, amikor is a festészet és az installáció műfajait ötvöző alkotásokat hozott létre.

Célja, hogy a testnevelés alapvető pedagógiai ismereteiről tájékoztatást adjon a kapcsolódó tudományterületek legújabb eredményei és konszenzuson alapuló álláspontjai szerint. Hogy milyen tudományterületekről van szó? Reméljük, kiderül a fejezet figyelmes olvasása közben.

Szarka festészeti identitása egész eddigi pályáját végigkísérte, kezdve az Újlakos korszaktól egészen máig, amikor is előszeretettel dolgozik színes műanyagokkal. Szarka művészeti programját a es években is festészetként definiálta, még akkor is, ha technológiai, vagy mediális értelemben elrugaszkodott a festészet klasszikus eszközeitől, annál is inkább, mert hogyan kell meggyújtani egy cigarettát improvizált eszközökkel kiállításán látható műveit is fotótechnikai eljárással hozta létre.

Hogyan kell meggyújtani egy cigarettát improvizált eszközökkel kiállítás kapcsán fontos leszögezni, hogy Szarka Péter esztétikai érdeklődésének a középpontjában soha nem a technológia volt. A művek bár lehet, hogy a kilencvenes évek elektronika-mámorának összefonódásából fogantak, Szarka soha nem egy optimista, utópikus jövőkép vizuális megfogalmazására törekedett. A művész olvasatában alkotásai egy már 20 éve is anakronisztikusnak számító jövőképet mutattak be.

Szarka tudatosan játszott rá arra, hogy az általa használt 3D modellező szoftverek vizualitása már a maguk idejében is egy időkapszula hatását keltették, amibe a múltban elképzelt jövő képét zárták.

Szarka művészetének azóta is domináns kérdésfelvetései közé tartozik az, hogy műveiben a múltban elképzelt jövővel konfrontálja a jelent. A kiállítás egy ösztönös mini-retrospektív logikája szerint épül fel, több korábban együtt be nem mutatott művet, sorozatot vonultat fel, de nem törekszik a teljességre.

hogyan kell meggyújtani egy cigarettát improvizált eszközökkel

A galéria előterében kapnak helyet Szarka legkorábbi 3D modellezéssel létrehozott lambda printjei a es Fear of the Blue Planet 1. Mindhárom disztopikus mű az emberi civilizáció mulandóságát villantja fel, egy megrongált temető és emberi koponyák képein keresztül. A galériatérben Szarka olyan ikonikus sorozatainak egyes darabjai kapnak helyet, mint a Lázadók Szobrai, vagy a Politika és Turizmus.

Ezek egészülnek ki a Sao Paulói Biennálén szerepelt Cold Sun Statue Park sorozat darabjaival és más olyan művekkel is, amik egy kibogozhatatlan, rejtélyes és abszurd narratív eseményt mutatnak be egy erős építészeti keretben.

hogyan kell meggyújtani egy cigarettát improvizált eszközökkel dohányzás elleni drog

Ezen művek kapcsán  szembetűnő igazán, hogy a művész az emberalakokat is egyre inkább eltárgyiasította és fémszoborként jelenítette meg. Az emlékművekké avanzsált emberek is egyre inkább a múlthoz kezdtek kötődni Szarka univerzumában. Szarka Péter műsorozatai kapcsán enigmatikus, összefüggő jeleneteket hozott létre, amiknek hogyan kell meggyújtani egy cigarettát improvizált eszközökkel szereplői és helyszínei voltak.

A repetíciónak fontos szerepe volt, ugyanis ez még inkább erősítette a művek szerialitását. A 3D modellező szoftverek kezdetlegességeiből fakadó digitális hibák sokszor váratlanul expresszív festői hatásokat eredményeztek Szarka képein, a programok ezen low-tech hibái inspirálták leginkább Szarka festői képzeletét. A Bryce és Poser programok használatának volt még egy fontos aspektusa, működésük ugyanis a fény pontos szimulálásán alapult, az árnyékokat például a modellezett tereptárgyak úgy vetették akár a valóságban.

A szoftverek ezen tulajdonsága indokolta a művek digitális fotóként történő levilágítását is a művész számára. Szarka Péter 3D modellezéssel létrehozott műveiből ban rendezett először önálló kiállítást az acb Galéria, amit a Csütörtök 13 és az I, printer című kiállítások követtek a későbbiek során.

Szarka részt vett a es Sao Megelőzés kilépés után Biennálén és a frankfurti Schirn Kunsthalle csoportos kiállításán is. A helyszínválasztás a művész új munkái helyspecifikumának a következménye, Szalay ugyanis ezúttal az idővel és az alternatív időméréssel foglalkozik, másrészt művei főbb referenciapontjai között találjuk az as éveket meghatározó kinetikus művészetet és az op-artot is.

Az acb NA kiállítási programja az elmúlt években a magyar neovantgárd művészet újrafelfedezésére és újrakontextualizálására fókuszált, ennek a kiállítótérnek a legfiatalabb kiállítója Szalay Péter. Szalay Péter a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának szobrász szakán végzett több mint egy évtizede, és már a pályája kezdete óta jellemző rá, hogy szívesen kísérletezik új technológiai megoldásokkal, új szobrászati alapanyagokkal.

Szalay első fontos munkái — mint a as Libero Arbitrio is — mobil szobrok, tárgy-installációk voltak, a legújabb kiállításának kulcsdarabja is ezek sorába illeszkedik. Szalay új művei a matematika és a szobrászat határterületét érintő jelenségekből is inspirálódtak.