Mozgásszervi mellkasi fájdalom

Elérhetőségek és árak Belgyógyászati betegségek Belgyógyászati betegségek, a belső szervek kezelése az a témakör, mozgásszervi mellkasi fájdalom a legnagyobb az ellentét az általam képviselt manuális terápia és a kiropraktorok, oszteopát, illetve más manuális irányzatok között.

Ez utóbbiak álláspontja, hogy szinte az összes szerv összes betegségét tudják a gerincen keresztül gyógyítani.

Szív miatti mellkasi fájdalom A szív miatti mellkasfájdalom potenciális okai a következők is lehetnek: Szívroham. A szívrohamot legtöbbször egy szívizomba vezető ér elzáródása okozza, amely egy vérrög miatt záródhat el. Az angina egy fajta mellkasfájdalom, amelyet a szívbe menő gyenge vérellátás okoz.

Ezt a gerinc és belső szervek idegi-reflex kapcsolatával magyarázzák. Ez anatómiailag tényleg létezik, de a valóságban nem így működik. A több évtizedes tapasztalatom és a szakirodalom kritikus áttekintése alapján Lewit professzor elveit tartom igazoltnak.

A háti fájdalmak esetén merül fel leggyakrabban belső szervi betegség gyanúja. Például a háti csigolyaközti kisízületekből kisugárzó fájdalom vagy a csigolya-bordaközi ízület blokkja okoz a mellkas bal oldalán szív eredetű, anginaszerű fájdalmat.

Ezt megerősíti, ha a panasz egy előzetes rossz mozdulat vagy emelés után kezdődött.

Kardiológia

Megfelelő, gondos belgyógyász-szívgyógyászati vizsgálattal a szívbetegség az esetek többségében megnyugtatóan kizárható, és rendszerint reumatológiai kezelésre irányítják a beteget. A manuális medicina elemző vizsgálati módszere a panaszok anatómiai eredetének pontos megállapításával rendszerint célzott kezelést tesz lehetővé. A speciális mozgásszervi vizsgálat és próba teszt -manuálterápiás kezelés eredménye tisztázza a kérdést.

Mindkét esetben, a csigolya-bordaközti ízületben funkciózavar lép fel, mely légzéssel egyiütt jelentkező fájdalmat okoz. Nyilvánvaló, hogy az e csoportba tartozó tünetek esetén a mozgásszerv kezelése történik és nem belső szerv gyógyítása. Ez rendben van, csak tudjuk, hogy mit kezelünk.

Mikor van szükség gyors orvosi ellátásra?

Mindezekre érdemes lenne gondolni belgyógyászati kivizsgálások negatív eredménye esetén, mielőtt pszichés eredetűnek minősítik a panaszokat. Azokat a tüneteket soroljuk ide, melyeknél valamilyen belszervi betegség a mozgásszervekbe sugárzó fájdalmat okoz.

Pedig a mellkasi fájdalomnak nem csak kardiológiai okai lehetnek, hanem számos esetben mozgásszervi, légzőszervi, neurológiai, emésztőszervi, sőt, sokszor lelki okok állnak a panaszok hátterében. Az alábbiakban a mellkasi fájdalom mozgásszervi okairól olvashat, és megtudhatja, hogy mik lehetnek azok a mozgásszervi okok, melyek mellkasi fájdalom kialakulásához vezethetnek, és arról is tájékozódhat, hogy hogyan lehetséges az így kialakuló mellkasi fájdalmat az egyéb okra visszavezethető mellkasi fájdalmaktól elkülöníteni.

Ez a témakör az orvosi oktatásban kellően kiemelt és az ismerete alapvető. Ilyen például a bal lapocka, vagy a bal karba sugárzó szívinfarktus, a jobb lapockába sugárzó epekő roham, a hát-deréktájon övszerű fájdalmat okozó hasnyálmirígy betegség, a hát közepébe sugárzó gyomorfekély, a deréktáji fájdalommal járó menstruáció vagy, vesekő stb.

Ilyen betegség fel nem ismerése műhiba és nyilvánvaló, hogy a nem megfelelő kezelése is az.

Mesterséges intelligencia segíti a szívbetegeket A rendszer a betegek klinikai adatai alapján nyújt segítséget a kezelőorvosnak a magasabb mozgásszervi mellkasi fájdalom kockázattal bíró, következésképpen szorosabb utánkövetést igénylő szívelégtelen betegek azonosításában. A zsibbadás gyakori panasz és jelenléte több betegségre is utalhat, ezért nagyon fontos, hogy a lehető legpontosabban meg tudjuk határozni a fádalom jellegét, hiszen ez fontos támpont a diagnózishoz. A banális okoktól például elalvástól eltekintve a zsibbadást nem szabad félvállról venni, mert akár súlyos betegségeket is előre jelezhet, ezért érdemes mielőbb kideríteni az okát.

E csoportba azokat az eseteket soroljuk, melyekben valamilyen belső szervi betegség nemcsak a mozgásszervek területére sugárzó fájdalommal jár, hanem átmeneti vagy fennmaradó szegmentális mozgásszervi elváltozásokat is okoz. Kissé bonyolultan hangzik, de megpróbálom érthetővé tenni.

Így okozhat az ízületi gyulladás szívrohamra utaló tüneteket

Az orvosi alapismeretek közé tartozik, például a súlyos hasi betegségeknél vakbélgyulladás, epekő roham stb. Ez az ún. Szinte valamennyi belső szervi megbetegedés esetén bekövetkezhetnek a gerinc-szegmentnek megfelelő elváltozások, mint a felette mozgásszervi mellkasi fájdalom bőrterület fájdalmassága, az izomfeszesség, a csigolyaközti kisízületek blokkja. Azonban az aktuális belső szervi betegség alatt ezek lényegtelenek, legtöbbször nem is észlelik.

Ez érthető, hiszen kit érdekel szívroham idején, hogy a csuklyásizom görcsös, feszes, vagy a felső háti csigolyák mozgása korlátozott? Sok esetben azonban a belső szervi betegség gyógyulása után is fennmaradnak ezek a tünetek és továbbiakban önálló panaszokat okozhatnak.

Hasonló a helyzet a krónikus gyomor- epe- és bélpanaszokkal.

Az ezekkel egyidejűleg fennálló, állandósult gerincpanaszok a szokásos kezelésekre mozgásszervi mellkasi fájdalom reagálnak. A belső szervek funkciózavara — a gerinc-szegmentumoknak megfelelően — tart fenn állandó mozgásszervi panaszt, elméletileg esetlegesen kölcsönösen egymásra hatás is feltételezhető.

• Leszokni a dohányzásról, mi a legjobb tabletta
• Ha abbahagyja a dohányzást, mennyi fog felépülni
• Improvizált dohányzócső

E reflexkör megszakítása egyes reflexterápiák célja, illetve azok hatásosságának magyarázata. Az asztmás, de szélesebb értelemben a légzőszervi betegségben szenvedők fizikoterápiája, leginkább a 1égző-gyógytornája jól ismert.

Nem szívbaj

A manuális műfogások itt is alkalmazhatók, a hatás kettős. Egyrészt a csigolyaközti kisízületek és a csigolya-bordaközti ízületek blokkjának mechanikus oldása utáni könnyebbé válik a légzés. Azaz nem az alapbetegséget gyógyították, hanem a légzés vált mechanikusan szabaddá.

Jóga DERÉKFÁJÁS esetén - 50 perc

A másik fontos hatásmechanizmus: a reflexhatás, mely a csigolya-bordaközti ízületek tokjában, és a légzőizmok íntapadási pontjaiban lévő receptorokon keresztül ingerlően hat a légzőközpontra. A szakmai irodalomban és az interneten találhatunk anyagot például a nyaki manipulációk vérnyomáscsökkentő hatásáról, mely feltételezhetően a vegetatív idegrendszeren keresztül érvényesül.

Mozgásszervi betegségek belgyógyász szemmel – 1. rész

Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy egy magas vérnyomásos beteg kezelésére nem megoldás az állandó nyaki manipuláció, szemben a hagyományos gyógyszereléssel. Egészen más témakör a pszichoszomatikus, vegetatív tünetek befolyásolása.

A műfogások szimpatikus, paraszimpatikus hatását számos vizsgálat igazolja, mint a pupilla átmérő, a bőrhőmérséklet, bőr elektromos vezetésének, a végtagok vérátáramlásának mérése. Alapvetően fontos tehát, hogy tudjuk mit, miért kezelünk. Copyright © Minden jog fenntartva.