Dohányzó fejfájás, Hogyan küzdheti le a megvonási tüneteket? | firstkryon.hu
Tartalom
A dohányzó anyák újszülöttjei átlagosan kisebb súlyúak, mint nem dohányzó anyáké. Ismert, hogy az újszülöttkori és csecsemőhalálozás egyaránt magasabb dohányos anyák gyermekei között, és ez minden születési súlykategóriában megfigyelhető tehát nemcsak a kis súllyal születettek körében.
A nikotin ártalom dózisfüggés és időfüggés a magzatra is érvényes: minél többet és a terhesség minél hosszabb része alatt dohányzik az anya, annál veszélyeztetettebb a gyermeke. A gyermekkori csökkent tüdőkapacitás és az asztma kialakulásának veszélye is nagyobb dohányos anyák gyermekei között.
A cigarettázás hatással van a vér ösztrogén fontos női nemi hormon szintjére is.
A dohányzó fejfájás antiösztrogén hatását vizsgálatok bizonyítják. A lecsökkent ösztrogén csontritkulást, korai menopauzát, fokozott foltos vérzést, és kockázatot jelent a méhrákra.
Dohányzás és nikotinfüggőség - Így alakul ki a függőség
Az alacsony ösztrogénszint rendkívül sok problémát okozhat a fent említetteken kívül is pl. Ismeretes, hogy a menopauza után sok nő kap hormonpótló kezelést, a klimax kellemetlen tüneteinek csökkentésére. A dohányzással együtt a kezelés kockázata nagymértékben emelkedik.
Az elmúlt évek vizsgálatai megállapították, hogy a cigarettázás és az arc ráncosodása között szoros kapcsolat áll fenn. A dohányzók ettől elvesztik vonzerejüket, és öregebbnek néznek ki. A cigarettázás csökkenti a bőrben a hajszálerek és a kiserek áteresztő képességét, így a bőrnek csökken a vérellátása, ez károsítja a kötőszöveteket, ami nélkülözhetetlen a bőr integritásának megtartásához.
Egy nem dohányzó fejfájás már néhány slukktól is megfájdulhat a feje, de a fejfájás a megvonási tünetek között is szerepel: ha épp leszokni szeretnénk a dohányzásról, az első napokban jó eséllyel meg kell birkózni némi fejfájással is. A rendszeres dohányzás egészségre ártalmas hatásait talán nem kell részleteznünk. Talán nem közismert, de az újabb kutatások szerint a káros hatások között a fejfájás gyakoriságának növekedése is szerepel, ráadásul ha migrénesek vagyunk, még jobban át kell gondolunk, érdemes-e tovább cigarettázni. Az eredmények nem szorulnak különösebb magyarázatra: a dohányosok körében másfélszer olyan gyakori volt a fejfájás, mint a nemdohányzóknál. Az összefüggés azoknál volt a legkifejezettebb, akik legalább napi tíz szálat azaz fél dobozt elszívtak.
Kimutathatóan az erős dohányos, akik hetente több mint egy dobozzal szív, 4,7-szer valószínűbben ráncos, mint a nemdohányzók. Az erős napozás több mint 50 óra a napon 3,1-szeresére növeli a korai ráncosodás valószínűségét.
Dohányzás és fejfájás
A dohányzás és a napozás okozta korai ráncosodás esetén az egyes faktorokkal járó valószínűségek, összeszorzódtak. Vagyis az erős napozó és egyben erős dohányos személynél kb.
Mivel a dohányzás káros hatással van a dohányzó fejfájás és tüdő működésére, azt is feltételezik, hogy a tüdő elégtelen működése visszahat az agyra, és kedvezőtlenül befolyásolja a gondolkodás folyamatát. A dohányzás, cigarettázás hására felléphet az úgynevezett "oxidatív stressz" jelensége, ami annyit jelent, hogy a szabad gyökök és az antioxidánsok egyensúlya felborul a szervezetben, ez pedig hosszú távon az idegsejtek károsodásához vezethet.
Röviden összefoglalva:
Azt még nem tudni pontosan, hogy az oxidatív stresszt a tüdő elégtelen működése vagy pedig magának a dohányzásnak az agy szöveteire dohányzó fejfájás káros hatása váltja-e ki. Tehát nem igaz az a mondás, hogy a dohányzás élénkíti az agyat. Sőt, minden bizonnyal roncsolja az agysejteket és ezzel együtt csökkentheti az intelligenciát is.
A számos daganatosérrendszeri és egyéb betegségek kockázatának növekedése mellett ezért is fontos a dohányzók főleg a fiatalok figyelmét felhívni arra, hogy hagyjanak fel e káros szenvedélyükkel és éljenek egészséges, füstmentes életet.
A nikotin az idegrendszerre gyakorolt hatásain kívül számos más, direkt károsodást is okoz:.